Nagyon érdekes volt az U10-es csapat két mérkőzése. Nem győzelmekben mérem az érdekességet, hanem inkább a mutatott dolgokban. Előzetesen azt vártam, hogy a Gloriett SE ellen nem tudunk kibontakozni, ám a Törökbálint ellen minden bizonnyal összejöhetnek azok az elemek, amelyeket már álmunkból felkeltve is tudni kell, akár csukott szemmel is. Nem lett igazam.

Örüljünk, vagy inkább sírjunk? Nem tudom. Döntse el mindenki, magának!

A Gloriett elleni meccs első pillanatai még nem bírtak különös jelentőséggel. Talán két-három perc után kezdtünk el kinyílni. Először még azt gondoltam, puszta véletlen alakítás az, amit látok. Nos, utólag azt mondom, nem véletlen történések zajlottak a pályán. Olyan szinten, olyan ütemben és olyan hatékonyan kezdtük el kivitelezni az álom játékot, amit talán még az előző szezonban láthattunk a fiúktól. Elképesztő momentumok sorozatából állt össze aztán a hihetetlen produkció, amit egy darabig biztosan nem felejtünk el.

Nem számított, hogy 1:1 elleni párharcról van szó, esetleg 2:1-ben kell megoldani valamit, netán akciót kell befejezni 2:1, 3:1-ben. Minden összejött. Minden hibátlan volt. Minden csodálatos volt. Talán egyben érthetetlen is. Kicsit. Ellenfelünk összezuhant, ilyet még sosem láttam. Vagyis mégis. Az utána következő három meccsen, mi mutattuk be pontosan ugyanazt, csak kicsit drasztikusabb volt az alakításunk.

Öröm volt nézni, amikor már a kapussal szemben szaladtunk, de még akkor is önzetlen módon passzoltunk keresztbe, az érkező, segítő társnak. Ebben a korban ez még nem elvárás, maximum akkor, ha valaki ezt sulykolja a gyerekeknek. Mi nem tesszük. Minden játékosnak döntés képesnek kell lennie. Mindenkinek vannak feladatai. Mindenkinek tudni kell megoldania saját elképzelésből a különböző játék szituációkat. E nélkül pusztán „zord munkavállalók” lesznek gyerekeink, amit senki nem akar.

Legyen ez a meccs a lelki szemünk előtt, hiszen ez olyat adott, amit talán sokáig nem fog felülírni a gárda. Azt mondom, ne legyen igazam! Mivel most tudják a gyerekek, máskor is tudják. Kérdés, mikor pörög annyira együtt mindenki a pályán egy pillanatban, mint most…

Én bízom mindenkiben! Hajrá!

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.