Azzal a céllal szeretném végig szerepelni a bajnokságot, hogy a rúgott és kapott gólok számolása nélkül azokat a dolgokat mutassák meg a gyerekek minél nagyobb arányban, amiket kérek tőlük, illetve amiket most már hetek óta iskolázunk. Őszintén szólva szombaton reggel elég sokáig kellett várnom arra, hogy bármit is visszakapjak abból, amiért tapsolni tudtam volna. Nyilván volt rá alkalmam, de sokkal többet kellett volna mutatnia mindenkinek, illetve a játék minden elemében. Nem vagyok elégedett.

A BVSC elég erős kerettel érkezett, már első látásra is rendkívül kiemelkedett a mezőnyből. Miután velük kezdtük a tornát, ez rányomta a bélyegét a továbbiakra is. Sokáig jól tartottuk magunkat, majd a játékidő feléhez érve korábbi játékmesterünk, Láng Vili szerzett vezetést a zuglóiaknak, miután egyedül kilépett a védők közül és a végén higgadtan a kapuba lőtt. A sor csere után sem lett jobb a mutatványunk, de a további bekapott gólok ellenére nem idegeskedtem. Jó volt újra látni B. Levit, aki tavasszal még minket erősített, sajnálom, hogy nem találkoztam vele a meccs előtt sem, illetve a meccs után sem. H. Boti sérülés miatt nem tudott eljönni, már Ő is a zuglói együttest erősítette volna.

A két kőbányai együttes már közelebb volt hozzánk játékban. Több utasítást is fejben kellett volna tartania a gyerekeknek, ám gyakorlatilag semmi nem látszott belőle. Bár Balu nagyon szép góllal szerzett vezetést, illetve alkalmanként tetszetősen játszottunk, az ellenfél játékosai olyan lendülettel rohangáltak el mellettünk, hogy tudtam – bajok lesznek. Így is lett. Öngólunk után – ami a vezetést jelentette a helyieknek – pedig még a maradék életkedvünk is elszállt jól láthatólag. A feketék ellen sem alakult másként. A feladatokat nem jól oldottuk meg, annak ellenére sem, hogy mindenkinek a fejében tiszta volt a teendők sora. Sem védekezésben, sem támadásban nem jeleskedtünk.

A Kelen SC teljes mértékben úgy jött el, ahogyan az minden csapattól elvárható lett volna. Elmondásuk szerint Őket egyáltalán nem érdekli, hogy milyen eredményeket érnek majd el, csak és kizárólag játszani szeretnének. Így is volt. Sokkal könnyebb volt ellenük játszani, mint a korábbi ellenfelek ellen. Futószalagon érkeztek a hatalmas helyzetek, a legtöbbet azonban nem tudtuk értékesíteni. Ezen a meccsen láttam kizárólag azt, hogy nagy kedvvel rohannak a gyerekek a pályán, mind labdaszerzésben, mind a gólra törő játékban. Különösen örültem Szabó Dávid góljának, hiszen egy pályáját most kezdő játékosnak sokkal jobban kell az önbizalom, mint bárki másnak. Gyakorlatilag mindenkinek – még a kapusunknak is – voltak lövési kísérletei, ám ezekből talán négyet, vagy ötöt sikerült a hálóba juttatni.

Ismét mondom, maximálisan hasznos volt ez a reggel, illetve akkor is ezt fogom mondani, hogyha a következő hetekben is sok ilyet fogok látni. Nyilván rosszul esik egy edzőnek, ha a srácok nem alkalmazzák azokat az elemeket, amiket gyakorlunk, de nem szabad elfelejteni, hogy 8-9 éves ifjoncokról van szó, akiknek másképpen jár az agyuk, mint a felnőtteknek.

A csapatból különösen kiemelkedett Geri és Enikő.

Hétvégén irány az EÖTVÖS, U10/U11-es forduló lesz.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés