Az U8-as csapat csere játékosok nélkül jelent meg, ezért mindenkinek lehetősége volt az elsőtől az utolsó percig a pályán tartózkodni, ami a rutinszerzés tekintetében igencsak fontos.

A Gloriett SE ellen meccseltünk először. A gyerkőcök nagyon összeszedetten játszottak, legalábbis ahhoz képest, hogy még csak 7-8 évesek. Voltak kimondottan ügyes és mosolyogtató megmozdulások, ami pedig a legfontosabb, jöttek a gólok is!  Izgalmas, élvezetes, jó iramú találkozó volt, vélhetően jól érezte magát mindenki, aki a pályán volt.

A Dinamo Star SE ellen folytattuk, amely lényegesen erősebbnek bizonyult a Gloriettnél, ám ettől függetlenül érdekes, változatos, eseménydús összecsapás kerekedett belőle, ráadásul elmaradt a gigantikus zakó is, amit a narancs mezesektől megszoktunk. Miután a kispesti bajnokságok különböző korosztályaiban a Gloriett SE és a Dinamo Star viszi a prímet, igencsak hízelgőnek mondható az első játéknapon mutatott produkció, ám nyilván tisztában vagyunk vele, hogy nem lesz ez mindig így.

Azért, hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni, hogy az Érdi Asterix ellen is játszottunk egy meccset, mert nem jött el az ellenfelük. Ezen a meccsen is szereztünk sok gólt, volt, aki mesteri találatokat jegyzett.

Ügyesek voltatok srácok, csak így tovább!

Akik megjelentek: Krisz állt a kapuban, a mezőnyjátékosokat Roli, Sanyi, Bálint és Milán jelentette.

Külön szeretném köszönteni köreinkben a visszatérő Babcsa Bálintot, aki valamivel több, mint egy év után tért vissza kötelékünkhöz, ráadásul határozottam ügyesen tette a dolgát. A korábban megszokott kis cselek hiányoztak ugyan egy kicsit, de ez hamar vissza fog jönni, ha dolgozik rendesen!

Az U9-es együttes kicsit nagyobb létszámmal jelent meg, így a cserepad nem csak az edzőkkel volt „tele”. Lóri kezdett a kapuban, illetve Peti, Boti, Sanyi, Zalán és Olivér alkotta a csapatot, illetve csak két meccset kellett játszani, az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Olivér és Sanyi mégis három derbin léptek pályára, mert a Gödöllői Bikák csupán három fővel jelentek meg, kértek kölcsön játékosokat.

A Soroksári TE citromsárga mezes gyerkőcei ellen nem igazán volt lehetőségünk villogni, néhány lurkó jóformán azt sem tudta ezen a találkozón, hogy ezt a sportágat eszik –e, vagy isszák. Ennél fogva felesleges lenne bármilyen eszmefuttatás, értékelhető megmozdulásból ugyanis igencsak keveset mutattunk be.

A Törökbálinti Focisuli ellen már más volt a képlet. Jóval szerényebb gárda ellen küzdhettünk, így volt látszat, volt eredménye, voltak gólok – nem is akármilyenek –, illetve ekkor már kapusunk is bemutatott néhány óriási bravúrt (Petiről van szó). Különösen Boti volt elemében, akit mindenképpen ki kell emelni a társaságból küzdeni tudása, akarása miatt, hiszen Ő nem ismert elveszett labdát, a tűzön is keresztül akart menni, gólt akart rúgni, ezek pedig rendre összejöttek. Lóri is képbe került néhány pimasz csel után, de ettől Ő jóval többet tud. Számos gólt rúgtunk, úgyhogy le a kalappal, a rendkívül izgalmas meccs után mindenki nagyon örülhetett, így azt gondolom, hogy összességében remek napot zártunk a nyitányon.

Az egész napot tekintve megemlíteném soron kívül még Olivért is, hiszen hat meccset játszott „végig” Sanyival karöltve, de a kicsi szőke fiú rengeteget robotolt, küzdött, régen nem láttam így játszani! Reméljük, ez így fog folytatódni!

Folytatás októberben, a következő hétvége pedig az U10 és U11-eseké.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés