Az U13-as korosztályban jobbára fiatalabbakkal – akár U11-es korú gyerkőcökkel – vonultunk harcba, ráadásul azonnal a bajnokság egyik esélyesével találtuk magunkat szembe. A megjelent 10 játékos java része rendkívül motivált volt, ám némelyek hozzáállása és mutatványa hagyott maga után némi kívánni valót.

Örömteli volt megtapasztalni, hogy a gyerekek nagyobbik része érti a letámadás lényegét, illetve kiválóan is tudja alkalmazni, ami azt eredményezi, hogy a technikás, ügyes játékosokkal rendelkező Városgazda UP. Akadémia lurkói nem igazán tudnak kibontakozni. Ezzel szemben persze vannak olyan játékosaink, akik hiába játszanak köreinkben hosszú évek óta, nem képesek sem megérteni, sem kivitelezni az elvártakat, kérteket. Ez igencsak sajnálatos.

Nagyon örülök, hogy ilyen sokan voltunk, mert ez elősegíti a természetes szelektálás lehetőségét, a keret szűkítéseket az egyes fordulók előtt. Bár sosem volt az AC Villám mottója a „hajts a győzelemért”, akiknek erősen meghaladja a képességeit egy-egy elvárás pályán való végrehajtása, azok egy-egy alkalommal más korosztályban léphetnek majd pályára, ott reményeink szerint több lehetőséget kaphatnak és több sikerélmény is párosulhat hozzá.

Szeretettel köszöntjük CSABIT köreinkben! Azt hiszem, sokkal többet tud annál, mint amit a két meccsen bemutatott, de mindenképpen dicséretes, hogy így is gólokat tudott rúgni – mindjárt az elsőt, a Városgazdának. Érdekesség, hogy a kék mezesek két évvel ezelőtt még Gloriett SE néven szerepeltek, tavaly már Pestszentlőrinci SFA voltak, míg idén már Városgazda UPA. Kíváncsian várjuk, egy év múlva milyen változások történnek velük…

Kicsit sajnálhatjuk, hogy az első félidőben nem figyeltünk oda eléggé és bevágtuk a hisztit, mert az a bizonyos két perces zárlat okozta a vesztünket. Mindkét sor kapott gyorsban két-két gólt, így a második félidő az eredmény szempontjából már csak formalitás maradt. Játékban a második tizenvalahány perc sokkal jobban alakult, bátrabbak voltunk, jobban alkalmaztuk a letámadást is, illetve több alkalommal tudtunk odakerülni az ellenfél kapuja elé is. Sajnálhatjuk, hogy nem tartott tovább a találkozó.

Nagyjából két órás pihenőidő után játszottunk a Törökbálinti Focisulival, aki korántsem jelentett akkora ellenállást, mint az előző csapat, ennek ellenére sok-sok butaságot produkáltunk, ami hozta magával a kapott gólokat is. Hiába mentünk előre, hiába rúgtunk szépségdíjas gólokat is, a védekezésre nem figyeltünk, nem voltunk elég határozottak, így pedig nem volt kérdés, mi lesz a végkimenetel.

Különösképpen azt sajnálom, hogy egyes játékosok sokkal többet hisznek magukról annál, mint amik, mások pedig olyan bátortalanok, mintha egy eszeveszett, céklavörös fejű edző keze alatt kellene játszani, aki pofonokat osztogat minden rossz megmozdulás után.

Kreatív megoldások nélkül nem lesz előrelépés sem egyéni, sem csapat szinten. Igenis szükség van arra, hogy a játék bármelyik momentumában képesek legyünk váratlant húzni, meglepetést okozni. Ezt pedig sokan nem tudják, mert nincs merszük, vagy nem is gondolnak rá.

Ezen változtatni kell a jövőben mindenképpen!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés